Egy normálisan működő társadalomban Kerényi Imre szellemi attrakciói, szóbeli és/vagy írásbeli megnyilvánulásai nem jelentenének többet, mint egy fáról aláhulló bagolyköpet; de a magát "polgárinak" tituláló kormányzat cenzori pozícióba emelte ezt az ész és műveltség ellen keresztes hadjáratot hirdető szerzetet. Mint ismeretes a polgári szalonban került sor arra a beszélgetésre, ahol Kerényi ismételten be tudta bizonyítani, hogy egész lényének legnagyobb ellenlábasa az ész, az értelem, a morál, a tehetség, amelyek álmában úgy kísértik, mint Orbán Viktort az európai alapelvek.

A polgári szalonban megrendezett szörnykiállításon Vidnyánszky és Kerényi urak olyannak tűntek, mint az állatkertben azok a gorillák, akiket eleddig elzárva tartottak a nőstényektől; s kétségtelenül mondanivalójuk lényegi része is azt az evolúciós szintet idézte, amit ezúttal sem tudtak meghaladni.

Mindenesetre előadásukból az kiderült, hogy Alföldi színháza buzi színház, a Vidnyánszkyé meg nem. Ennél a résznél a polgári hallgatóság röhögött egy jót, talán tapsoltak is, de minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült meghaladniuk az Alföldi vezette Nemzetiben tapasztalható dübörgő tapsvihart. Egyébként, eklatáns példája annak, hogy a polgári szalonban székelők esztétikai igényeit ennyivel ki lehet elégíteni...

Lehet örülni, hogy buziztak egyet, de ezzel bizony nem lehet színházat csinálni uraim. Ugye emlékeznek? Addig pörgött-forgott Tarlós hadd ne mondjam micsodáján az Újszínház igazgatója, míg az ki nem ürült -mármint a színház.

A szalonban tartott buzizó előadás a polgári erkölcsöket nem, de a Fidesz által az országra kényszerített morális rothadást tökéletesen tükrözte, különösképpen e két embernek otromba megnyilvánulásai, akik legföljebb csak akkor alkothatnak valami maradandót és fenségeset, ha megszabadítják magukat a felesleges salakoktól. Lehetne kezdeni mondjuk ebben a polgári szalonban.