Miután a Dörnerék által vezetett színházban a termeszek -és egyéb rágcsálók- száma jelentős mértékben meghaladta a nézőközönségét -ebben kétségtelenül szerepe van az új adózási rendszernek, amely szaporodásra sarkallja az említett állatfajtákat-, Tarlós főpolgármester úr kilátásba helyezte Alföldi Róbert áthelyezését az Újszínház élére. Azon kívül, hogy az Újszínház jobboldali, konzervatív értékeket kívánt képviselni -mert ugye művészi értéket nem tud- legfeljebb termeszvárként képes funkcionálni a nemzeti értékek rendszerében.

Ne lepődjünk meg, ha következő alkalommal ráaggatnak egy molinót azzal a szöveggel, hogy: Itt, hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik. Alföldi meg lassan eljuthat odáig, hogy meghívót kap Fekete Györgytől az MMA-ba! (Ez nem elégtétel, inkább büntetés.)

Alföldi besározása egy három éve tartó, amolyan jobboldali, konzervatív értékekkel átitatott manőver volt a művészvilág legalján elhelyezkedő úriemberek vezetésével, akik annak egésze ellen hirdettek keresztes hadjáratot. A Fidesz-Jobbik szellemi koalícióban ülő öltönyös kiskacsák -akik színházba legfeljebb pössenteni járnak- olyan átszellemülten engedték szabadjára a művészvilág ellen fellépő stadion szökevényeket, hogy Európa értelmesebbik része elképedve nézte végig az egészet. Nem baj, Alföldi lelépett, és Vidnyánszky felépíti a következő termeszvárat...

Azok után, hogy Alföldi Róbert és színházi társulata mellett felsorakozó emberek dübörgő tapsviharral honorálták az előadásokat -jegyet nem lehet kapni!- és a politikai agitáció ellenére kitartottak mellettük, egyértelműen jelzi, hogy a Fidesz-Jobbik szellemi koalíció kiskacsái elszenvedték legnagyobb vereségüket. Sem Európa, sem az USA, sem kommunista barátaink nem rúgtak akkorát ebbe a szellemiségbe, mint ez a társulat; jóllehet Dörnerék legalább ugyanekkorát rúgtak bele a színházi kultúrába.